RONCSDERBI

 Az első dunántúli roncsderbifutamot 1989-ben rendezték akkor még versenyszabályzat nélkül. Az alföldi versenyekkel ellentétben ezek nem voltak pénzdíjasok, a rendezők egyéb más módon próbáltak csapatokat, indulókat a nevezésre ösztönözni. Ennek köszönhetően az alföldi és dunántúli versenyek elszakadtak egymástól a nagy távolságok, illetve a megnövekedett költségek miatt. 1995 hozott változást a sport életében, ugyanis ebben az évben első alkalommal bajnokságot írtak ki az addigra létrehozott versenyszabályzat alapján. Az első esztendőben összesen tizenöt futamot rendeztek meg. 1997-től a biztonságos versenyzés érdekében szabályt módosítottak (a zászlós jelzések egyértelműekké váltak, a vezetőbírót segédbírók segítették). 1998-tól minden pilótának egyesületbe vagy szakosztályba kellett tartoznia, csak így vehetett részt a bajnokságban. 2002-ig tovább szigorítottak a feltételeken a biztonságot figyelem előtt tartva elsősorban a rendezésben (biztonságosabb nézőelhelyezés, szélesebb pályák). 2003-ban felkarolta szakág a fiatalokat, ifjúsági kategóriát vezettek be. 2004-ben a szakosztályok szövetséget alapítottak, ekkor született meg a Magyar Országos Roncsderby, Amatőr Rally és Újszerű Technikai Sportok Szövetsége (MORSZ) (Forrás: www.dursz.atw.hu).

 2022-től a szövetség nevét Dunántúli Roncsderby Szövetségre (DURSZ) cserélték. A másik változást az jelentette, hogy a rácsos autók mellett szélvédős kategóriákban is biztosítottak lehetőséget a versenyezni vágyóknak. A versenyek egy egy körös szabadedzéssel, illetve egy egy körös időmérővel veszik kezdetüket. Az időmérő alapján állítják fel a rajtrácsra az egyes pilótákat az adott kategóriákban: junior, rácsos kicsi, szélvédős kicsi, rácsos közép, szélvédős közép, rácsos nagy, szélvédős nagy, AS (Ahogy Sikerül), Lada, buggy, női futam. A végeredményt a három futam eredményei adják. A harmadik kört követően indítanak egy szuper,- és egy szerelőfutamot. A szuperfutamban résztvevők rajtpozícióit sorsolással döntik el. A szerelőfutamban mint a neve is mutatja a szerelők vehetnek részt. A junior kategóriában csak időmérés zajlik, verseny nincs, a nőknél pedig egyetlen futam dönt a bajnoki pontok sorsáról. A roncsderbi a nevével ellentétben nem arról szól, hogy ki hogy tudja összezúzni a másik autót, sőt a szándékosságot szigorúan büntetik, borulásnál pedig azonnal félbeszakítják a versenyt.

 2021-ben jelent meg a nyugat-magyarországi régióban az osztrák ütközéses roncsderbi. Ennek egy hazai helyszín, a Csapod Racing Center ad otthont. A sógorok tudják, hogy rendezzenek nézőcsalogató versenyt. Rendkívül látványos futamokat tudnak összehozni a versenyzők, a magyar roncsderbivel ellentétben itt engedélyezett a lökdösődés, a másik felborítása. Egy-egy hétvégén 80-100 autó csinálja a show-t a kilátogató publikumnak. Alapvetően épített és kasztnis kategóriákat, azokon belül géposztályokat különböztetünk meg. Három futamot rendeznek itt is minden kategóriában, a végén a szuperfutammal, ahogy gyakran 30 autó vív egymással kiélezett csatát.